A magyar széppróza is igényli egy ünnepnap felfokozott figyelmét

A magyar széppróza is igényli egy ünnepnap felfokozott figyelmét

A Magyar Széppróza Napja alkalmából Mezey Katalin Ismernek téged című prózaszínpadi összeállítását hallhatják az érdeklődők február 16-án, 18 órától a Polgárok Házában. A Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetőjét ez alkalomból kérdeztük. 
Utoljára módosítva: 2018. February 04.

– Február 18-án első ízben rendezik meg Kárpát-medence-szerte a Magyar Széppróza Napját és a hozzá fűződő ünnepségsorozatot.Kinek a kezdeményezésére indult, mi hívta életre a Magyar Próza Napjának megrendezését?

A Magyar Próza Napjának megünneplését tavaly az Ünnepi Könyvhéten vetette fel a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. Az ötlet mindannyiunknak tetszett, mert mára sajnos, a könyvpiacnak csak igen kicsiny szegmense a magyar szépirodalom, így valamennyi műfaj igényli egy ünnepnap felfokozott figyelmét. Az éves könyvtermésnek mára csak mintegy 10%-a magyar szellemi termék, és a hazai könyvkiadók legtöbbje nem tud olyan reklámot biztosítani kiadványai számára, mint amilyennel a globális könyvpiaci termékek rendelkeznek a médiában és a hagyományos hirdetésekben egyaránt. Tehát a felvetést üdvözölte a Magyar Írószövetség elnöke, Szentmártoni János, csak a javasolt időpont, április 14-e, Esterházy Péter születésnapja vált vitatémává, főként mivel nagyon közel esik a Magyar Költészet Napjához, április 11-éhez. Az én meggyőződésem is az, hogy kifejezetten káros lett volna belegyömöszölni a magyar költészet ünnepébe, ebbe a mára szépen felépített, többnapos rendezvénysorozatba a próza napját is. Mivel a MKKE nem volt hajlandó egyeztetni az írószervezetekkel, a Magyar Írószövetség kereste meg a társszervezeteket, így a Magyar Művészeti Akadémiát is, hogy közösen találjunk a magyar szépprózának – tehát kifejezetten a magyar szépirodalmi próza-alkotásoknak egy méltó és alkalmas, más ünneppel össze nem mosódó időpontot. A Magyar Írószövetség választmányi ülésén, 2017. november 13-án született meg a végleges döntés, hogy Jókai Mór születésnapja, február 18-a legyen a széppróza napja. Első alkalommal tehát 2018. február 18-án rendezzük meg hagyományteremtő szándékkal irodalmunknak ezt az új ünnepét. Ez a választás egyrészt tisztelgés a magyar széppróza felülmúlhatatlan, nagy alkotója előtt, aki mint ’48-as márciusi ifjú, történelmi személyiségnek is kiemelkedő volt. Másrészt február 18-a jó időpont arra is, hogy a karácsonyt követő holtszezon után beindítsa a magyar könyvpiacot, nyitánya legyen a magyar irodalom és könyv tavaszi ünnepeinek.  Megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a kezdeményezés mellé állt, anyagi támogatást biztosított a rendezvény számára, így az írószövetség belelendülhetett a Magyar Széppróza Napja megszervezésébe.

– Milyen rendezvényekkel, programokkal készülnek, kiket hívtak meg az ünnepségsorozatra?

– Mára a Magyar Írószövetség létrehozta a www.magyarszepprozanapja.hu weblapot, amelyen nyomon követhetők a tervezett rendezvények. A fiatal szervezőcsapat nagy intenzitású, talpraesett munkájának és a kulturális szereplők – írószervezetek, könyvtárak, művelődési házak, iskolák, színházak – részéről tapasztalható jó fogadtatásnak köszönhetően országszerte és a határon túli magyarság körében is számos rendezvénnyel készülnek. Naponta szaporodik a bejelentett események száma, de már most is 50-nél több intézmény, 150 körüli helyszín – nagyváros, kisváros, község – kapcsolódott be az ünnepségsorozatba.  Száznál több író vállalt fellépést. Mindez jól mutatja, hogy szükség volt erre az ünnepre, és megvan bennünk a lehetőség, hogy tartalommal és tehetséggel töltsük meg. Kiemelném, hogy a rendezvénysorozat fontos helyszíne lesz február 18-án Észak-Komárom, másként Rév-Komárom, Jókai Mór szülővárosa, ahol a Magyar Írószövetség küldöttsége, a pozsonyi Magyar Nagykövetség és a Magyar Kulturális Intézet vezetői együtt koszorúzzák meg Jókai Mór szobrát, majd ünnepi műsor lesz több helyszínen, végül este a Komáromi Jókai Színházban irodalmi gálaest zárja a napot. Ugyanezen az estén a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban is gálaesttel ünnepelünk, amelyet Balog Zoltán miniszter úr beszéde nyit meg, az ünnepi műsorba belefér még egy novellaíró verseny is és persze egy igényes irodalmi színpadi előadás is.

Az olvasási kultúra átalakulóban van, az internet kimeríthetetlen mennyiségű olvasnivalóval szolgál, a nagyon hosszú műfajoktól sokan elfordulnak. Mit várnak a rendezvénysorozattól, lehet-e ily módon népszerűsíteni az irodalmat?

– Valószínű, hogy csak így lehet: össze kell fogni az olvasókkal, a legújabb technikai eszközöket nem akadálynak, hanem segítségnek kell tekinteni, mert így nagyon sok érdeklődőt tudunk elérni, és képesek lehetünk elkötelezett közösséggé szervezni azokat az idősebb és fiatalabb olvasókat, akiknek az érdeklődése nem hűlt ki a magyar szépirodalom és a magyar nyelv iránt.  A Magyar Írószövetség sikeres szervezőmunkája bizonyítja, hogy sokan vannak, akiket mindez megmozgat, akik szívesen bekapcsolódnak az életismeretünket, önismeretünket, nemzeti identitásunkat gazdagítani képes magyar szépirodalom, adott esetben a magyar széppróza ünneplésébe.

A február 16-ai Ismernek téged prózaszínpadi összeállítás a Magyar Széppróza Napjához kapcsolódik. Miről szól ez az est? A Levelek haza és az Ismernek téged önéletrajzi ihletésű történetek? Miért esett a választása erre a két prózakötetre?

– A Levelek haza levélregény, 2016-ban jelent meg a harmadik kiadása. 1956-ban játszódik, hőse egy kamaszlány, akit a történelem magával sodor, édesanyjával külföldre menekülnek. Az idegen világban született – el nem küldött – leveleiből kibontakozik egy család kényszerűen mozgalmas története a 2. világháború idején és a magyar társadalmat tovább őrlő ötvenes években. Az Ismernek téged kisregény, amelynek fiatal főhősnője a hatvanas évek végének sok tabut és elhallgatott tragédiát hordozó magyar valóságában kezdi felnőtt életét, próbálja megtalálni a maga útját.  Tehát mindkét mű magyar széppróza, és az is közös bennük, hogy mindkettőt én írtam.  Egyik sem önéletrajzi jellegű alkotás, de nyilván, mint az irodalmi művek esetében törvényszerű, az író élményei szolgáltatták az alapanyagukat.  Két tehetséges, fiatal színész, Tallián Mariann és Lázár Balázs látott bennük fantáziát, és prózaszínpadi összeállítást komponált belőlük. Többször szerepeltem már velük együtt hasonló esteken, például a Magyar Írószövetség Klubjában és a ferencvárosi Pinceszínházban is, de a február 16-ai műsort, amelynek a Polgárok Háza ad otthont, még én sem láttam, számomra is – bízom benne, hogy kellemes – meglepetés lesz ez a Magyar Széppróza Napja tiszteletére készült előadás, amelynek tervek szerint része lesz egy beszélgetés is. Lázár Balázs kérdései nyomán szólok majd a két mű keletkezéséről is.

Kiknek ajánlja a február 16-ai estet?

– Mindenkinek ajánlom, aki úgy gondolja, hogy a művészet, így a szépirodalom, a széppróza is élni segít.  Szórakoztat, tágítja látókörünket, ha hiteles élettapasztalatból építkezik, és közösséget tud alkotni az olvasóval, gondolkodásra késztet és gyönyörködtet.

 Gajdos Erzsébet