Alapító Nyilatkozat

I.

Polgárnak lenni, magatartás. Szellem és erkölcs. Magyarország felemelkedése nélküle elképzelhetetlen. Nemzeti és európai kulturális örökség. Vállalása nélkül nem vezet út Európába. Történelmi azonosságtudat. Érték- és érdekközösséget teremt a legkülönfélébb értelmiségi, vállalkozói, tulajdonosi és munkavállalói rétegek, a falvak és városok polgárai között.

1990-ben a nemzet félévszázados álma vált valóra. Az ország ismét a polgári átalakulás útjára lépett, az európai út, a jogállamiság, a szabadságjogok tisztelete, a többpárti parlamentáris demokrácia és a szociális piacgazdaság megteremtése mellett kötelezte el magát.

A hanyatlás szocialista évtizedei után a súlyos pártállami örökség, az átmenet elkerülhetetlen terhei és buktatói ellenére 1993-ra létrejöttek és működni kezdtek a magántulajdonon alapuló piacgazdaság alapintézményei, s a nemzetgazdaság ismét növekedési pályára állt.

A rendszerváltozás eredményeire Magyarország minden polgára ma is méltán lehet büszke.

A magyar társadalom polgári demokratikus hagyományainak örököseiként azonban soha, egyetlen pillanatra sem feledhetjük, hogy a kommunista diktatúra hatalomgyakorló képviselői mindenkor ellenérdekeltek voltak a valódi polgárosodással szemben. Ezek az erők szétverték, atomizálták, egészséges önszerveződéseiben akadályozták a társadalmat. A pártállam mindent elkövetett annak érdekében, hogy állampolgárait leszoktassa az önálló kezdeményezésről és felelősségvállalásról. Ez a társadalompolitika mindenkit a központi tulajdonosi osztály önállóan tájékozódni képtelen bérmunkásává, csupán egyéni életstratégiákat követő "dolgozóvá" próbált degradálni, jól tudván, az atomizált társadalom jól manipulálható, könnyen esik népboldogító ígérgetések vagy ideologikusan gerjesztett politikai fenyegetések áldozatául.

Hat évvel a rendszerváltozás után aggodalommal kell megállapítanunk, hogy ma is vannak olyan politikai erők, amelyeknek az atomizált társadalom fenntartása az érdekük. Hazánkban a polgári átalakulást és fejlődést ismét veszélyek fenyegetik. Magyarország középrétegei rosszabb helyzetben vannak, mint az elmúlt hat esztendőben bármikor. Az ország a társadalmi destabilizáció felé sodródik.

II.

A polgári demokrácia ereje a szabad és felelős emberek közösség-, gazdaság- és kultúrateremtő kezdeményezéseiben van. Mindenütt jelen van, ahol a szabad és autonóm egyének, valamint közösségeik ismét magukra veszik a múltért, jelenért és jövőért való felelősséget, valamint a szolidaritás eszméjét. Ahol a polgárok nem pusztán a gyámkodó államtól várnak megoldást gondjaikra. Mindenütt jelen van, ahol a polgárok élnek alkotmányos jogaikkal és kötelezettségeikkel. Jelen van a szavazófülkében, ahol az állam polgárai képviseleti, vagy közvetlen úton maguk döntenek szűkebb vagy nagyobb közösségeik ügyeiről. Ahol nem hisznek a politikai bűvészmutatványosoknak és ahol leváltják a közügyek intézésére alkalmatlanná vagy méltatlanná vált vezetőket.

A polgári demokráciában mindig van alternatíva. S aki ennek ellenkezőjét állítja, az valójában a demokrácia felszámolásában segédkezik. A parlamentáris demokrácia és jogállamiság – a választás lehetősége és a nemzeti felemelkedés esélye.

III.

A polgári demokrácia azt kívánja, hogy őrizzük meg az európai tradícióból és nemzeti hagyományainkból szervesen építkező kultúránkat.

A polgári demokrácia azt kívánja, hogy szervezzük újjá közösségeinket, hogy óvjuk meg családjainkat. Azt kívánja, hogy bátran, következetesen és méltósággal képviseljük mind egyéni, mind közösségi, mind nemzeti érdekeinket és értékeinket, és sohase feledkezzünk meg mások érzékenységéről. A nemzet iránti elkötelezettségünk azt is megkívánja, hogy kulturális vagy közösségi érdekérvényesítésünkben ne hagyjuk magukra a határainkon kívül élő magyar kisebbségeket és erősítsük a közös haza tudatát nemzetiségeinkben.

A magyar polgárosodásért felelősséget érző egyéneknek, közösségeknek, egyesületeknek és más társadalmi szervezeteknek e célok érdekében keresniük kell a helyi, regionális és országos szintű együttműködés lehetőségeit. Össze kell fogniuk, hogy megvédhessék a tudás, a tehetség, a szorgalom és tisztesség révén való felemelkedés jogát, hiszen mindenkiben él a tisztes polgári jólét vágya, a nyugodt és biztonságos jövő reménye. Össze kell fogniuk, hogy képviselhessék, s ha kell, megvédhessék a társadalom minden egyes tagjának szólás- és véleményszabadsághoz, a törvényességhez, a társadalmi és kulturális esélyegyenlőséghez való elidegeníthetetlen jogát. Össze kell fogniuk, mert csak egy széles, gazdasági és kulturális erejében növekvő, az egészséges társadalmi integrációt és mobilitást egyaránt biztosítani képes, az elszegényedő rétegekkel mindenkor szolidáris középosztály teremtheti meg hazánkban a gazdasági és politikai stabilitás, a polgári demokrácia szilárd alapjait.

Magyarországnak van jövője.

Magyarországnak polgári jövője van.

Budapest, 1996. február 25.